Zsinagóga

A zsinagógáról

Esztergom egyetlen zsinagógája a II. világháború óta nem zsinagógaként működik. Sokáig ebben az épületben volt a Technika Háza, manapság a Bajor Ágost Művelődési Ház található az épületben.

Az esztergomi zsidóság

A városban már az Árpád-kor óta folyamatosan nagyszámú zsidó közösség élt. Az okleveles források már 1050-ben egy esztergomi zsinagógáról tesznek említést.

A reformkorban Esztergom befogatott zsidó kereskedőket, iparosokat, akik templomot emeltek maguknak, és a mai zsinagóga helyén, a volt Szenttamás község területén, 1858-ban egy újabb imaházat is emeltek.

Harminc évvel később Lechner Ödön építész egyik munkatársát, Baumhorn Lipótot bízták meg egy új zsinagóga megtervezésével. Ő  a zsinagógát eredetileg egyszintesre tervezte, a késő romantika jegyében. 1888-tól a második világháborúig rendeltetésszerűen használta a városi, és a környékbeli zsidóság.

A világháborúban a zsinagóga erősen megrongálódott, a zsidóság nagy részét elhurcolták, és azóta sincs számottevő közösségük a városban. Az épület eredeti rendeltetésére már csak az Imaház utca név emlékeztet.

A két szintes műemlék  1216 négyzetméteres. A homlokzat két oldalán, egy-egy hasáb alakú, torony jellegű épületrészt áll, melyeket hármas ívű, árkádos előcsarnok köt össze. Az emeleten található a konferenciaterem a tolmácsfülkékkel. Ide még az eredeti 1888-as márványlépcső vezet fel.

A Mártíremlékmű

Az épület előtti Mártíremlékművet Martsa István tervei alapján készítették. Az eredeti 2,5 méteres bronz alkotást a Mauthauseni emlékmű pályázatra készítették, ami az auschwitzi lágermúzeum magyar barakkjába került. A ma látható szobrot 1985-ben állították, talapzata vasúti talpfákból rakott máglya. Az épület falán egy emléktábla emlékezik meg az elhurcoltakról.

Forrás: Wikipedia